A vörösréz pálinkafőzők belsejének tisztítását hagyományos módon rozsliszttel (mindegy, hogy teljes kiőrlésű vagy normál rozsliszt, a célnak mindkettő megfelel) végezzük. Ezt a tisztítást az első használatba vétel előtt, valamint hosszabb használati szünet után (például nyáron az első pálinkafőzések megkezdése előtt) kell elvégezni. Természetsen akkor is szükség van egy alapos belső tisztításra, ha például illóolaj lepárlás után újra pálinkát szeretnénk főzni, vagy ha mondjuk levendula után borsikafű olajat szeretnénk kinyerni.
Itt szeretném megjegyezni, hogy mivel jó minőségű párlatot és illóolajat szennyezett, nem megfelelően tiszta eszközzel lehetetlen elérni, minden egyes pálinkafőzés vagy illóolaj kinyerést követően bő vízzel mossuk ki a pálinkafőzőnket (akár magas nyomású mosót is használhatunk e célra, azonban ebben az esetben a szegecselt lepárlóknál ügyeljünk a szegecselések közötti tömítésre), valamint ha nem azonnal szeretnénk újra használni, puha ruhával kívül-belül töröljük szárazra, és ebben az állapotban, teljesen szárazon és tisztán tegyük el csak. Ha így járunk el, akkor a rézeleje (nem tévesztendő össze az előfőzettel!) ismeretlen fogalom lesz számunkra, hiszen az nem más, mint az előző lepárlás maradéka, melyet a következő főzet old le a pálinkafőző belsejéről.
A hagyományos módszerű tisztításhoz szükségünk lesz egy fakanálra, vízre, valamint az üstméret 10%-ának megfelelő mennyiségű rozslisztre (10 literes lepárlónál tehát 1 kg rozslisztre lesz szükségünk).
Töltsük fel az üstöt 2/3 részig vízzel, és melegítsük a víz forrásáig úgy, hogy nem rakjuk rá a sisakot. Jó alkalom ez arra, hogy megtapasztaljuk, a melegítésre használt eszközt milyen fokozatra kell állítani ahhoz, hogy a már felforrt víz csak finoman forrjon. Kísérletezzük ki ezt a fokozatot és jól jegyezzük meg, nagyjából erre a fokozatra kell majd visszavenni a főző teljesítményét, amikor cefre lepárolásakor megjelennek az első cseppek.
A rozsliszt beleöntése előtt teljesen vegyük le a tűzhely teljesítményét. Öntsük bele a megfelelő mennyiségű rozslisztet, és a fakanállal keverjük el benne. Fém eszközt ne használjunk, az összekarcolja az üst belsejét, leszedve a vörösréz felületéről a rajta keletkező védőréteget.
Ha van, most helyezzük bele az üstbe a cefreszűrőt vagy az aromatartót. Vigyázzunk a kezünkre, ne forrázuk le a forró gőzzel. Normál esetben a szűrő behelyezését nem ilyenkor, hanem mindig az üst feltöltése előtt végezzük el, azonban a rozslisztet lényegesen egyszerűbb úgy elkeverni az üstben, hogy nincs még benne a leégést meggátló cefreszűrő vagy az aromakosár.
Tegyük rá az üstre a sisakot, majd állítsuk be a tűzhelyen azt a fokozatot, melynél épphogy forr az üst tartalma. Ha különálló hűtője van a pálinkafőzőnek, csatlakoztassuk hozzá a hűtőt és töltsük fel vízzel. Tömítésre most egyáltalán nem lesz szükség, így ennek a folyamatát majd az első lepárlás során mutatjuk be. A vízkeringtetést sem feltétlenül kell elindítani, most nem baj, ha a keletkező párlat egy része egyszerűen páraként távozik a hűtő csövéből (viszont figyeljünk ilyenkor oda, hogy a forró gőz nehogy megégesse a kezünket).
Várjuk meg, amíg az üstbe beleöntött víz legalább 1/3-a távozik a kifolyó nyíláson, majd zárjuk teljesen el a tűzhelyet. Ha már nem forr az üst tartalma, levehetjük róla a hűtőt és a sisakot, ezeket azonnal kívül-belül mossuk át bőséges vízzel. Ne feledkezzünk el a páracső és a hűtőspirál belső átmosásáról se. Mosás után töröljük a darabokat egy puha ruhával szárazra. Az üst tartalmát öntsük ki (ne a lefolyóba, azt esetleg eltömítheti), majd szintén kívül-belül mossuk bő vízzel tisztára, majd töröljük szárazra egy puha ruhával.
A szegecselt és biológiailag tömített lepárlók kivételével már készen is vagyunk, kezdhetjük is az első lepárlást. A biológiailag tömített pálinkafőzőknél a biológaiai anyagokból (többek között őrölt lenszalmából és lenolajból) készült tömítésnek még egy, csak vízzel végzett lepárlásra van szüksége ahhoz, hogy használatra kész legyen. E lepárlás során az üstbe csak vizet teszünk majd nagyjából a mennyiség 2/3-át lepároljuk (ennél többet az esetleges túlfűtés elkerülése érdekében ne pároljuk le, ez nem tenne jót a vörösréznek). E folyamat alatt ég rá az üstre a tömítés, e nélkül az első párlat íze esetleg átveheti a tömítés ízét. Az üst belsején lévő tömítést ne próbáljuk meg eltávolítani, levakarni, ez a fenti tisztítás elvégzése után már semmilyen módon nem lép kapcsolatba az üst tartalmával.